OS X Leopard a “kedves” index.hu szerint

Mielőtt belemélyednék, aki tud angolul, nézze meg ezt:

http://arstechnica.com/reviews/os/mac-os-x-10-5.ars/17

Amúgy meg:

Nos, ismét a sebtében, hevenyészve összebaszott “újság”??? írás szemtanúi lehetünk, ha elolvassuk ezt a hivatalos megjelenés után 4 nappal kirakott cikket, amiben kedves cikkírónk saját véleményét olvashatjuk, mellőzve bárminemű objektivitást, és gyanítom ha egyáltalán nem most látott először Mac-et, nem is túl régóta használhatja őket.

Rögtön, indításként megcsillantja az index védjegyét, a kákán is csomót kereső, mindenben először a negatívot meglátó (mert hát komoly, vidám emberek ők - már csak a hagyományőrzés miatt is) mellébeszélést.

A Mac OS X Leopard rengeteg innovációt ígér, a gyakorlatban azonban már nem olyan lenyűgöző, mint azt várnánk. Azért jobbal még nem találkoztunk.

Na ja. Azért én is használom már pár napja, és amit eddig láttam, minden bejött, leszámítva néhány program kompatibilitási gondjait (de ezek 99%-át is sikerült megoldanom 1-2 óra alatt. Vista, anyone, kezdetben például..? driverek, miegymás, na hadd halljam!). Hm. lehet el kéne menjek az Apple-nak dolgozni, mert végülis ahogy most állunk, egyre jobban kedvelem őket, a sokat emlegetett fú de hatalmas marketing meg reklám gépezetük ellenére is. Még a reklámjaik sem harsányak, egyfajta visszafogott eleganciával tolják a képedbe a cuccaikat. Látszik hogy nincs benne egy Steve Ballmer keze munkája

Közben olvasom, meghekkelték már hogy natúr PC-n is fusson a szerencsétlen macska. Hát igen, valószínűleg azért nem fogja az Apple még jó ideig (mert soha nem mondunk soha-t) kiadni PC-kre az OS X-et, mert egyrészt ott vannak nektek a milliárdnyi linux disztrók (egy KDE vagy gnome szerintem eléggé használható már igen régóta), másrészt ha megtenné, szembe kellene néznie a PC-kre jellemző kismilliárdnyi különféle perifériával, hardver elemekkel, és mindehhez drivereket kellene tudni adni. Sőt azokat a drivereket tesztelni is kéne. Sokkal egyszerűbb részükről, és a vásárló részéről is, hogy az ő általuk gyártott hardverral együtt megkapod az oprendszert is, és minden csak működik mint a kisangyal. Ennyi.

Na de vissza az indexes “értékeléshez”, bocs véleménnyilvánításhoz, címoldalon. Ami miatt fáj nekem ez picit, az az hogy rengetegen olvassák ezt az internetes bulvármagazint (mert az), és öntudatlanul is nagy befolyással van a hozzá nem értő, de lelkes érdeklődőkre. Hát ezért is írom ezt a cikket. Igaz, a Vista-t is leugatják (azt sokkal több joggal tehetik) - tehát legalább nem részrehajlóak. Az index ars poeticája lehetne ez:

Mindenkit egyforma szeretettel utálunk.

És most szétszedem ízekre ezt a csodás cikket.

Először is, mint egy jó sales-es, dícséri az előző oprendszert (a Tiger-t), hogy milyen jó, meg kényelmes, satöbbi. Bedobja a szokásos elcsépelt dumát a 15 éves indiai programozókról (van ilyen, elhiszem, de nem annyian, mint átlagbéla gondolja és ez a szar duma sugallja), majd homlokráncoslásra invitál minke, hogy az új verzió (Leopard) helyzete már korántsem ilyen egyszerű. Igen itt már vártam a szokásos, de hát késett magyarázást. Csak hogy ők más valakikkel ellentétben meg tudták indokolni miért késtek - iphone - és az új határidőt is tartani tudták, ellentétben, na kikkel is? Ebbe most nem mennék bele, felesleges a múlton rágódni, itt a Vista is, és a Leopard is most már.

Az meg hogy házon belül van a konkurencia. Úristen! Arra céloz kedves barátunk, hogy a Leopard-ba be van építve egy Boot Camp Assistant nevű program, amivel Windows XP-t, illetve Vista-t lehet feltolni a Mac OS X mellé, ugyanarra a macintosh gépre, dual bootként. Hát! Aki Mac-et vesz, nem a vicc kedvéért ad ki közel annyi pénzt olyan számítógépre amiből három hagyományos PC-t (laptopot) is vehetne. De tudom, vannak ilyenek is. Én előre megfontolt széndékkal vettem az enyémet. Bár a sima macbook nem is túl drága (1100 dolcsi, 2 giga ram, core 2 duo proc,i etc.), és az iMac sem az, így igazából a Mac Pro-val és a Macbook Pro laptopokkal szemben igaz az ár “probléma”. Szóval aki Mac-et vesz, az egyrész unja már a windows szarságait, a különféle esetleges inkompatibilitásokat. Unja az egészet. És egyfajta életérzést is vásárol a Mac-el (tudom, ez szar duma, de így van). Ráadásul geek-eknek ottvan a UNIX alap (ami nagyon jól jön most már nekem is), meg a szép, de nem csilivili és nagyon is kezelhető felhasználói felület. Hát ennyi.

A cikk folytatódik:

Múlt pénteken viszont befutott a Leopard 300 újítással, és a várt hatás sem maradt el: a világsajtó lefeküdt a macska elé, hogy imádja azt. Úgy látszik, egyedül csak én húzom a számat. Nem nagyon, de leborulni akkor sem fogok.

És igen, én is lefekszem elé, mert használtam a Tiger-t is (igaz, veled ellentétben csak 1 hónapig, te biztos már 2005 óta nyúztad), és a Leopard egyrészt gyorsabb. Komolyan, ugyanazon a hardveren sikerült elérniük nekik, hogy az újabb verziókkal egyre gyorsabb lesz az oprendszer is. Régi “kedvencem”, a mikroszoft picit másképp működik.. A keresés villámgyors a Leopard-ban, a Tiger-ben picit nyögött, de ott is ment (spotlight). A programok nem indulnak érezhetően gyorsabban viszont, de lassabban sem. Barátunk szerint a Tiger-ben sokkal több újítás volt mint most a Leopard-ban. Lehet hogy itt igaza is van. Mert hogy állítása szerint a Tiger hozta az Intel proci támogatást (ok), a Dashboard-ot, meg a Spotlight keresőt. Ez is OK. De hogy a Leopard-ot folyamatosan lehúzza, annak ellenére hogy elismeri jobb, az azért fura:

Saját tapasztalatom nincs a korábbi gépekkel, mindenesetre a 2 gigahertzes core duós, 1 gigabájt memóriás Macbookomon még gyorsabbnak is tűnt a Leopard, mint elődje. Nem azt mondom, hogy mellbe vágott a különbség, de mintha kevésbé lassult volna be a rendszer a sok alkalmazás párhuzamos futtatása mellett. Nem csoda, átdolgozták a szoftver hátterét is, sőt, talán azon dolgoztak a legtöbbet.

Mi baja van ennek az embernek? Biztos régen dugott már

Na de a háttér csiszolgatával egy átlagos felhasználó nem foglalkozik, úgyhogy összpontosítsunk inkább a látható dolgokra.

Ez igaz, de hát ne mondja nekem senki, hogy a felhasználói “élmény”-hez nem járul hozzá, hogy muzsikál az oprendszer “láthatatlan” része alattunk.

Először is kritizálja az új 3D-s programindító felületet, a dock-ot. Mert hogy tükröződik is, és neki nem tetszik. Szerintem semmi gond nincs vele, szép lett, és ugyanolyan használható mint az elődje. Akinek meg nem tetszik (bár egyelőre a beállításokban nem lehet kikapcsolni) az az index cikkjáben is megtalálhatja a megoldást. Aztán említi a Stacks nevű izét, itt egyet is értek vele, mert jópofa dolog, hogy a dock-ra kirakhatok komplett könyvtárakat, és azok szépen animálva kinyílnak, de mégsem élek egyelőre ezzel a lehetőséggel. Van, és ez jó, és van aki használja is, nekem egyelőre nem kell, de mégsem ugatom le - és ez nagy különbség. Aztán:

a felső menüsáv átlátszóvá válása, ami sokaknak nem tetszett, nekem viszont pont de amiből egyértelműen kiderül, hogy ízlésgnóm vagyok. Csak egy probléma van vele: ….

Megint egy pozitívum, amit próbál negatívnak beállítani. Szerintem ez az egész nem nagy dolog, a gép egység érzetét akarhatták vele megteremteni, arra meg be is jött.

és megváltozott az oldalsó sáv is: mostantól nem a képek, a videók, az alkalmazások vagy a zenék mappája van ott, hanem még a virtuálisnál is virtuálisabb keresőkönyvtáraké, például az összes fotóé.

Ez egyszerűen megint hatásvadász iromány. Arról van szó, van 3 darab előre definiált keresési opció, amik mintegy mappaként (de fölötte a SEARCH nagy betűkkel kiírva!) jelennek meg az OS X filekezelőjében, a Finder-ben. Ezek: Dokumetumok, Filmek, és Képek (zenék gondolom aziTunes miatt fölöslegesek…). És igen, hozzá is lehet adni újabb keresési feltételeket ezekhez. Úgy hívják őket, “smart search”. És állítólag a Vista-ban ez előbb volt. Lehet. Mindenki “kölcsönöz” mindenkitől, a kérdés csak az, ki az aki másolni szeretné a másikat…

A Cover Flow megjelenése a Finderben már inkább csak látványos, mint hasznos, az ember ritkán kezd el böngészgetni a programjai között, mondván: nem tudja eldönteni, hogy most adatbázist akar szerkeszteni, vagy inkább prezentációt készítene.

A Cover flow, aki nem tudná, így néz ki (klikk a nagyításhoz):

És gyakorlatilag nem a programok ikonjainak nézegetése a cél, idióta barátunk véleménye ellenére, hanem az, hogy Mari néni meg Géza bácsi lássa az adott állomány (pdf, mikroszoft word, excel, powerpoint, pages, numbers, keynote, tx, html file, képek, videjók, stb.) tartalmát. Dokumentumoknál a nyitólapot (jó esetben mond valamit), videóknál is az első frame-et, amit klikk után el is kezd lejátszani. Szóval megint elferdíti a dolgokat az író, még ha ő maga nem is fogja használni ezeket a funkciókat, biztos lehet benne, hogy más igen.

Egy kis pozitívum némi szarkazmussal (szokásos az indextől) nyakon öntve:

Az viszont valódi öröm, boldogság, hogy mostantól mindenféle előképzettség nélkül böngészhetünk a környező gépek megosztott mappáiban, mert azok úgy jelennek meg a Finder bal oldali sávjában, mintha egyszerű könyvtárak lennének. Sőt, megfelelő jelszó birtokában simán elérhetjük a laptopról a szoba vagy a világ másik felén található asztali gép összes állományát, amit ugyan más operációs rendszer is felkínál, a Leopardban viszont egy ötéves gyerek is el tudja végezni a beállításokat.

Majd:

…a Leopard legjelentősebb újításait, amik hasznosak ugyan, de szerintem egyik sem éri el Dashoard-Spotlight-Exposé hármas szintjét. Itt van például az Időgép, ami egy backup-alkalmazás, az adatok biztonságos tárolását oldja meg észrevétlenül, a háttérből. Az egész rendszer valóban nagyon elegáns, kényelmes, hiszen a Time Machine aktiválása után minden automatikusan történik, a fájlok meg nem vesznek többé el, a háttértár méretétől függően hónapokig, évekig előáshatók lesznek a régi adatok.

Szerintem meg egy automatikus oprendszer szintjén integrált backup alkalmazás igencsak fontos, és tök jó hogy van. A kemény valutáért vásárolt Mac-es programjaim egyike SuperDuper!, még a Tiger korából, ami a backupot (valóban tükrözést bootolható külső vinyóra) tök egyszerűvé teszi. A Time Machine nem fog bebootolni a külső vinyóról, viszont a Leopard install DVD-vel együtt már hasonl a hatás. Egyszóval a backup bár nem olyan látványos - persze az Apple-nak sikerült ezt is látványossá tenni - mégis sokkal fontosabb mint egy exposé vagy dashboard, amik alapvetően szemcukorka (eye candy) célját szolgálják.

a Time Machine nem hajlandó wireless kapcsolaton keresztül kommunikálni a külső merevlemezzel, azt sajnos rá kell dugni a gépre.

Hűha! Az élet nagy problémai. Wirelessen picit lassabb lesz az a bekkap, mint firewire/usb-n, nem? Megértem az előnyeit és tuti az Apple korrigálni fogja hamarosan, addig is lehet hekkelni, mint ahogy a cikkíró is említi

Egy kivételesen sallangoktól mentes objektív vélemény (tapsoljuk meg!):

A legjobb új funkció talán a Quick Look. Nem forradalomról beszélek, hanem egy nagyon jól működő, kényelmes szolgáltatásról, aminek hála mostantól nem kell elindítanunk egy célprogramot ahhoz, hogy képeket, videót, vagy prezentációkat nézhessünk, hogy beleolvassunk egy dokumentumba, elég nyomni egy space-t az állományon, és már meg is jelenik az, teljes pompájában.

A Spaces megint egy használható funkció, de nem változtatja meg alapvetően az életünket. Ez a szolgáltatás virtuális asztalokat hoz létre, így a különféle feladatokat más-más felületen tudjuk végezni. A háttér, az asztal, a dock állandó, de a futó alkalmazások oldalanként cserélődhetnek. Az egész olyan, mintha lenne négy monitorunk, amik között kedvünkre mozgathatjuk az alkalmazásokat, csak most egyetlen kijelzőnk van, és azon tudjuk váltani az aktuális asztalt.

Ezt viszont nem értem, hacsak nem tett az Apple a windows-os driverei közé HFS filerendszer meghajtót, illetve a Leopard tudja olvasni is meg írni is az NTFS partíciókat. Gyárilag (tudok a FUSE, meg NTFS-3G projektról, nem kell írogatni).

Ugyanígy a Boot Camp is létezett már, de a Windows telepítését lehetővé tevő program most először integrált része egy Mac-rendszernek, ráadásul sikerült megoldani a legbosszantóbb problémát is: végre szabadon másolgathatunk a maces és a windowsos partíciók között.

Újabb pozitív hullámok a cikk vége felé:

A Quick Look mellett viszont az iChat újdonságai tűnnek a leghasznosabbnak … mostantól két kattintással tarthatunk prezentációt a drót túlsó végén ülő felhasználónak, és ugyanilyen könnyen mutathatjuk meg neki a nyaralásról készült fotókat.
Ennél még jobb, hogy átadhatjuk partnerünknek az irányítást a számítógép felett: innentől a másik fél a mi asztalunkat látja a monitorán, és azt csinál, amit akar, persze csak amíg hagyjuk. Tudjuk, a Windows XP-ben, MSN-ben is van ilyen, na de mégis hol? Hogyan?

Persze a Leopardban van még egy rakás újdonság, kezdve a jelentéktelen, de jóleső finomságoktól egészen a rendszer alapjait érintő, gyorsaságért és stabilitásért felelős változtatásokig. Ezeknek is lehet az eredménye például az, hogy látszólag később merült le a MacBookom akkumulátora, mint Tiger alatt, nem is beszélve arról, ha a Windows valamelyik verziója adja az összehasonlítás alapját…

Összességében a Leopard a legjobb operációs rendszer, amivel eddig találkoztam, de erről túlnyomó részt a Tigerből és a korábbi verziókból hozott képességek a felelősek, a 10.5-ös OS X inkább csak kiegészítette ezt a képet. Ha az elsődleges szempont a kényelem, a felhasználó kiszolgálása, akkor az új verzióval megmaradt az Apple előnye a Microsofttal szemben…

Érdekes. A végére egész megváltozott, mintha kifogyott volna a szarkasztikus, csipkelődő megjegyzéseiből barátunk. Szóval összeségében mégis csak szeretik az új OS X-et. Csodás. Boldog vagyok Hehe.