Miért akar valaki jogot tanulni?

Ez egy jó kérdés, ami engem picit azért foglalkoztat.

Több opció van a több éves agytömés végén:

- Gazdag köcsög akarok lenni (nőkre kevésbé jellemző)

- Befolyásos kis/nagy geci akarok lenni (ez az előző mellé, annak elérése után csapódik)

- Nem tudom mijé gyüttem ide, de anyámék aszonták ez jó lesz nekem (pedig inkább foglalkoznék fafaragással pl. igaz ahhoz nem kell diploma, pláne nem jogi)

- Kifejezetten érdekel a jog, de csak mert érdekesnek tartom (van ilyen, nem feltétlenül megy el ügyvédnek utána, és nagy eséllyel polityikus sem lesz belőle)

- Érdekel a jog, és ezzel akarok hivatásszerűen foglalkozni (ő a ritka díszpinty, lehet vagy 1-2% az összes közül)

- Élvezem hogy olyan kétszínű az egész, ez közel áll hozzám (jó polityikus anyag)

És még lehetne ragozni. Végzett jogászokat megkérdezve többen mondták nekem, ami egy picit is gondolkodó embernek nyilvánvaló - a jog és a törvény értelmezése attól függ ki az, aki értelmezi, és milyen hátsó szándék ami őt motiválja éppen. Vagy ki ajánlott többet… Sajnos (de hát emberi tulajdonság ez) az írott szó jelentése, legalábbis törvények szintjén, ritkán egyértelmű. De valószínű ez sosem volt célja az “alkotóknak”