Confessions of a cat

Tegnap felpattantam az örökbecsű máv egyik járatára, és elindultam meglátogatni a femili-t. Nos, nincs ebben semmi különös, néha meg szoktam ezt játszani, de elég ritkán. És nem azért mert nem szeretem őket, hanem csak mert. Mert sok apró hülyeség van, amit meg kellene változtatni. Igazából nehezen tudnám magam kötni jelenleg egy helyhez is itt Magyarisztánban (aki ezt kitalálta, annak le a kalappal. Remélem pakisztánra gondolt és úgy született ez a név :)). Azt hogy ez miért van, lehet találgatni, de úgyis csak én tudom, mert én érzem így. Na de mindegy, ami miatt írok most, az a következő megállapítás:

Itt T.miklós citiben, és legalábbis a délibáb strassze-n szinte minden ház egyforma. Semmi eltérés a normától. Minden háznak (95%-ban) az utca a felé 2×3 -as panelekben néznek az ablakai. Ezek méretei is tök egyformák. A házakon a díszítés (kőpor?) kimerül pár színes vízszintes csíkban, a radikálisabbak esetleg függőleges csíkokat is ki mernek rakni. Teljesen durva ez a szintű konformitás már ezen a szinten is. Sőt vannak olyan házak is amelyek egymás tökéletes másolatai. Lehet hogy egyszerre építkeztek Nem mondom hogy legyen mindenki lázadó, és persze mindez tökéletesen beleillik az álmos kisváros hangulatába, amit ez a hely sugároz magából. Na és persze nem lehet mindenki egy Gaudí. De akkor is. Hol marad a kreativitás?

› Tovább

Először is gyp, ha itt jársz, BASZD MEG! - ezt meg a wp beépített post randomizáló pluginja csinálta, bocs de nem lehet kitörölni, csak a segged vele.

Másodszor, az élet hatalmas történései sorában ma ismét élvezhettem a magyar álomvasutak vendégszeretetét. Ha ilyen ütemben emelik az árakat, és ennyire nem adnak semmit hozzá ehhez a “szolgáltatáshoz”, akkor előbb-utóbb önmagamat picit meghazudtolva mégis csak kénytelen leszek egy autót venni. De dízel lesz és használt. És valami német vagy francia. Előreláthatólag. Na persze ehhez először is el fogok költözni egy saját házba mert a szomszédok kúrásából hajnali kettőkor kezd elegem lenni. Mi a geciért nem lehet ezt mondjuk este 10-11 fele elintézni, nem kéne annyi fos tv-t nézni, nem? Bár most lényegesen tovább bírták mint 3 perc. Ennyi kibaszott tapintat nincs bennük… kész. Vagy nyomná rá a kurva párnát a nője képére ha már annyira nyögnie kell. Ha még egyszer erre kell ébrednem:

› Tovább

… vajon miért is van az, hogy se apánknak, se anyánknak nem kellett szemüveget / egyéb “látáskorrigáló” szart használnia - és ennek ellenére mindhármunknak, öcsémnek, hugomnak és nekem, is szinte azonos időben egyszercsak kiderült, hogy rövidlátóak vagyunk… méggpedig nekem jelenleg -3.75, hugomnak -4.25 körül, öcsémnek is valahol -4 fele. Mindkét szemünknek nagyjából egyforma látás”romlása” van. Fasza véletlen, nem? És ne jöjjön senki olyan dumákkal ezek után, hogy:

- a látásproblémák örökletesek, mert ez egy nagy szar. semmi sem örökletes, de ha ezzel tömik szerencsétlen gyerek(ek) agyát, akkor naná, hogy megteremti a saját életében ezt a badarságot, mert folyamatosan erre nevelik…

- nem, nem néztük közelről a TV-t. És nem, akkoriban én sem csesztettem a számítógépeket, mert 13 éves voltam, mikor az első (C64)-et megvettem. Én magam, a saját “erőmből”. Ja, és a rövidlátást, mint oly sok gyereknél, nálam is egy “kedves” tanerő fedezte fel, kb. 10 éves lehettem akkor. Az énektanárnő volt az, azt hiszem 5. osztályban. Mindig szerettem az első padokban ülni, de akkor ez nem ment. Hát ő meg a képembe “nyilatkoztatta” a status quo-t. Fasza. Utána volt még egy megértőbb másik nő, akinek a neve is megvan (Borbíróné Fábián Ida -nak hívják), ő jobban megértett, és engedte is ezt, aztán elment szülni, és kész.

› Tovább